Fejős Éva - Cuba Libre

Egy perce tettem le a könyvet...még ki sem hűlt a szorongatásomtól. Lehet, h  nem is kéne még ilyen frissiben írnom, de egyszerűen nem tudom magamban tartani az élményt, meg kell osztanom valakivel/kikkel. Ez a könyv, a történet, ahogy az írónő ír egyszerűen elragadó! És nem csak azért vagyok odáig meg vissza, mert a Cuba Libre a kedvenc koktélom és a salsa nagyon közel áll a szívemhez. Mikor is írtam az utolsó bejegyzésem? És az azelőttit? Azt hiszem, ebből látszik is, h milyen hatással volt rám...Ez az első könyvem Fejős Évától, a barátomtól kaptam karácsonyra, azzal az üzenettel, h szerinte hasonló a stílusom, mint az írónőnek. Hát...ezt nem tudnám megerősíteni. Bár ebből kifolyólag kicsit más szemmel is néztem szembe a művel, kicsit kritikusabban. Eleinte meg voltam kavarodva az eseményekkel és a szereplőkkel, de ahogy haladt előre a történet, úgy kerültem képbe és múlt el a morgásom. Levett a lábamról. Egy nagyon ügyesen és meg kell hagyni rafináltan felépített könyv. A karakterek egytől egyik szerethetőek és hihetetlen jól ki vannak dolgozva. Nem csak a történet bontakozik ki fokról fokra előttünk, de szereplők lelkivilága is folyamatosan változik. A témaválasztás pedig nagyszerű és időszerű. Önmagam és környezetem is hasonló gondokkal küzd, mint a regény főhősei: önmegvalósítás, én-keresés, az önmagunkban rejlő nő előkaparása a mélyből, az élet tudatosabb megélése. Ez mind mind benne van. Annyira jó volt végre magyarul olvasni és ráadásul egy ilyen kellemes, szívmelengető történetet! Semmi stressz, extra izgalom, de mégsem eseménytelen. Egy igazi, minden ízében csajos olvasmány! Kikapcsol, szórakoztat és simogatja a lelked. Tudom, nyálas hangzik és bocsi, h ilyen mélységekig merészkedtem, de biztos mert még friss az élmény.

Hogy rosszat is mondjak :) de már csak a kákán is csomót keresés céljából és gondolom, nem én vagyok az első, aki akaratlanul is párhuzamot von a Dirty Dancing második része és a könyv között. Egy viszonylag önirónikus megjegyzése az írónőnek is található a műben ezzel kapcsolatban. Hasonló de mégsem. Magam is csodálkozom, h ennek ellenére mégis mennyire megérintett mindaz, amit olvastam. Talán mert megfelelő helyen és időben talált rám a könyv (Kambodzsában énkutatok). Talán mert sokkal emberibb volt. Még ha néhol túl romantikus is, de mértékkel és kedvesen, amennyire a női lélek megkívánja. Arról nem is beszélve, h az írott szó mindig is jobban mélyebbre jut bennem, mint, amit a szememmel látok. Ez a betűzabálók sorsa...Na megyek, leszállok a földre...(de lehet, h még egyszer elolvasom, biztos, ami biztos...)

CUBA LIBRE!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Jaj de jó lenne salsázni most egyet...

U.I.: Ami meg az ír ás stílusát illeti...valóban én is szeretem az ilyen csavaros történetvezetést és a lelki folyamatokba belemászást, de egyelőre távol állok attól, h ilyen jól írjak. Nagyon büszke lennék magamra, ha én is így tudnék írni és ilyen hatással lehetnék az emberekre, vagy legalább fele ennyire! :-)