2010. augusztus 29., vasárnap

Axel Madsen - Coco Chanel, A biography



Szintén reptéri zsákmány. Mihez kezd magával az ember lánya bezárva egy nagy hangárszerűségben az átszállásra várva? Vagy a méregdrága parfümöket és ruhákat nézegeti nagy sóhajok közepette vagy felméri a könyvesbolt kínálatát, egy fokkal közelebb a pénztárcájához. Imádok a sorok és polcok között bogarászni, keresni azt a témát, címet, ami megfogja a képzeletem. Így történt ez Coco Chanel-lel is. Bár az érdeklődés már régebbre nyúlik vissza. Meg akartam nézni a filmet, ami Audrey Tatou-val készült, de csak franciául sikerült Siem Reap-ban beszerezni és rá kellett jönnöm, h ahhoz, h megértsem, miről beszélnek, kevés a nyelvtudásom, úgyh nem is néztem végig. Megmaradt viszont a sikertelenség élménye, egy nagy adag érdeklődéssel kísérve. Mikor megláttam a könyvesboltban a címet kimondhatatlanul megörültem! A remény, h végre teljes képet kaphatok a Chanel jelenségről. Nem mellesleg, imádom az életrajzokat. Mindig olyan hátborzongató belellátni mások életébe, megtudni, h honnan indultak, hogyan váltak olyanná amilyenné. Hogy mit hoztak otthonról, a szülőktől és hogyan változtak idővel ahogy az életük alakult, milyen sikereik és kudarcaik voltak. Szerintem ez abból a sajátos perverzióból fakad, h az emberek szeretnek kukkolni, belelátni mások életébe és azt összevetni a sajátjukkal. Megnyugtatásul, részemről, ez csakis az életrajzok olvasásában merül ki.

Maga a könyv nagyon kellemes olvasmány. Nem mondom, h nem tudtam letenni, mert nem volt ennyire megragadó, de maximálisan azt kaptam, amit vártam. Nem csak Coco Chanel (eredeti nevén: Gabrielle Chanel) élete tárult fel előttem, hanem beleláthattam a századeleji divatvilágba is, ami nagyon tetszett. Kicsit kitisztult a kép, h a mai divatházak és tervezők honnan indultak, kik voltak az elődjeik, és azok a divatdiktátorok, akik a mai divat alapjait lerakták. Mindenekelőtt persze, maga Madmoiselle Chanel. Tetszett, h az író nem ítélkezett és vitt bele sok érzelmet a törénetbe a saját oldaláról. Egyszerűen leírta, h mi történt Coco-val, hogyan, merre vitte az életútja. Az érzelmeket az olvasóra hagyta. Van benne szerelem, küzdelem, siker és kudarc egyaránt. Ahogy halad előre a történet úgy körvonalazódik szépen, lassan Coco Chanel személyisége. Az író felfedi ugyanúgy a gyengeségeit és az erősségeit is. Összeveti egy-egy pillanat történéseit Coco másnak adott nyilatkozataival is és egyértelművé válik, h miért nem egyszerű feladat erről a kivételes nőről életrajzi könyvet írni.
Az viszont egyértelműen átjön, h ez a nő milyen kivételes életet élt és mekkora erő lakozott benne. Engem nagyon megérintett. Határozott és nagyon tudatos személyiség volt, bár olykor befolyásolható és támogatásra vágyó. Igazi nő volt, bár kiteljesedni csak a kalapjaibn és ruháiban tudott. Nem volt sok tapasztalata az üzleti életben, mégis egy mai napig fennálló divatházat hozott létre. Mert valami újat alkotni és vállalta önmagát. A munkában kíméletlen volt. Csakis élő modelleken volt hajlandó ruhát tervezni, sosem papíron. Akár órákon keresztül kellett mozdulatlanul állnia a "próbababának". Anyagilag támogatta a századeleji párizsi művészeket és a legfelsőbb körökben mozgott. Független, gazdag nő volt, de igazán boldog sosem. Hiába talált rá a szerelem, az élet nem ezen a téren tartogatott sikereket a számára. Ugyanakkor a nők egy új generációját keltette életre és azt hiszem, ezért örökké hálásak lehetünk neki.

Akit vonz a divat világa és egy nem mindenapi élet részletei, annak csak ajánlani tudom ezt a könyvet, tetszeni fog!

Egy igazán Coco Chanel-es idézet zárásként:

"Hol hordjuk a parfümöt? - kérdezte egy fiatal lány.

Ahol szeretnéd, hogy megcsókoljanak - válaszoltam én"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése